Miért lett a PlayRite.eu-ból GamerRights.eu

Új név, ugyanaz a küldetés. A „PlayRite” név félreértésekre adott okot; mostantól GamerRights.eu néven futunk, hogy világosan kimondjuk, mit védünk: a játékosok jogait.

PlayStation 2028-ban leállítja a lemezgyártást: egy korszak vége?

2026. július 1-jén a PlayStation bejelentette, hogy 2028 januárjától véget vet az új játékaihoz készülő lemezek gyártásának. Amit ez megváltoztat, amit nem, és hogy miért nem a lemez az igazi tét, hanem az Ön jogai.

„6 garancia jogaink digitalizálására”: a GamerGen véleménycikke

Miután a Sony bejelentette a lemezgyártás végét, Eric de Brocart, a GamerGen alapítója véleménycikket tett közzé, amelyben hat konkrét garanciával kéri a teljes digitalizáció szabályozását. Örvendetes egybeesés a játékosok küzdelmével.

Mi az a CLUF? A szerződés, amelyet aláírunk anélkül, hogy valaha elolvasnánk

Egy videojáték nem olyan tárgy, amelyet birtoklunk: egy szerződés, amelyet elfogadunk. A CLUF (Végfelhasználói Licencszerződés) ugyanaz minden kiadó összes játékára nézve, az „aláírás” után is megváltozhat, és szinte senki nem olvassa el. Magyarázat.

Stop Destroying Videogames: az Európai Bizottság válasza, és miért folytatódik a küzdelem

2026. június 16-án az Európai Bizottság válaszolt a „Stop Destroying Videogames” polgári kezdeményezésre és annak 1,29 millió aláírására: egyelőre nincs új törvény. A döntés elemzése és a fennmaradó eszközök.

Letölthető videojátékok továbbértékesítése Franciaországban: törvények, ellentmondások és jogorvoslati lehetőségek

A Cour de cassation 2024. október 23-án véglegesen megtiltotta a letölthető videojátékok továbbértékesítését. Miért marad továbbértékesíthető a fizikai példány, és miért nem a digitális, valamint milyen lehetőségek vannak e jog fejlesztésére.

A videojátékok megőrzése Franciaországban: a kötelespéldány, egy kiterjesztésre érdemes modell

I. Ferenc óta Franciaország megőrzi a területén megjelent műveket. A BnF-re bízott kötelespéldány-rendszer a videojátékokat is magában foglalja, beleértve a digitális formátumúakat is. Egy kevéssé ismert modell, amelyet érdemes lenne európai szinten is általánossá tenni.

Újra kell-e gondolnunk a „szellemi tulajdon” fogalmát a videojáték-iparban?

A „szellemi tulajdon” kifejezés a kiadóknak élet-halál feletti jogot ad olyan alkotások felett, amelyek pedig kollektív és kulturális jellegűek. Gondolatok arról, hogy mit takar, és mit rejt el ez a szóhasználat.

Article index 4 traduit en hongrois